Létezés

A létezés elsősorban filozófiai fogalom. Több álláspont szerint minden létezik, amiről tudomásunk van, míg mások a létezésen a konkrét fizikai, jelen időben való történést értik.

Problémák a fogalom körül

• Nincs pontosan definiálva az adott dolog, aminek a létezéséről döntést kellene hozni.
• Nincs pontosan definiálva a hely, vagy a környezet, ahol az adott dolog létezését vizsgálnunk kellene.
• Nincs pontosan definiálva a létezési forma.
• Nincs pontosan definiálva az időintervallum, amiben a létezést vizsgálni kellene

Ezen dolgok pontos tisztázása és megadása nélkül értelmetlenség tudományos, vagy logikai alapokon vitázni, bárminek a létéről, vagy nem létéről. Az addig a szójátékok és látszatállítások értelmetlen világa.

Lényeg

A filozófiában

A lényeg a valóság egy elemének meghatározó, alapvető tartalma. A filozófiában a lényeg (esszencia) szó többféleképpen értelmezhető. A tartalom Arisztotelész szóhasználatából (ouszia, lat. szubsztancia) tűnik származni, a fogalom fejlődése a skolasztikus hagyományban kisérhető nyomon. Ott a szubsztancia esszenciális tulajdonságainak megnevezésére használták, azokat nevezték lényeginek, amelyek létrehozták, megalkották a szubsztanciát.

Később több filozófiai irányzat is az egzisztencializmus ellen lépett fel, például Karl Popper.

A lényeg ebből a szempontból ellentéte a véletlennek. Míg a lényeges tulajdonságok a dolgok szükségszerű velejárói, a véletlenszerűek csak feltételesen azok, olyanok, amelyek nélkül is megvan, létezik a dolog.

Az egzisztencializmusban a fizikai lényeg a fizikai tulajdonságokra vontakozik: szín, alak, szag ... stb. Egy élőlény lényegét viszont annak jelleme, céljai és erkölcse jelenti…

A kommunikációban

A lényeg a közlendő ismeret lényeges elemeinek összessége. Ennek, és általános ismeretek alapján a részletek könnyen megfogalmazhatóak.

A közlendő ismeretekből a lényeg a 'lényegkiemelés útján ragadható meg. A lényegkiemelés tehát fókuszálást, az előtérnek a háttértől való megkülönböztetését, határainak tisztázását, és azon belül a tartalomnak az élesítését jelenti.

Ha azonban ez az élesítés vagy elhatárolás nem sikerül, akkor a lényeg elsikkad, mert még a közlemény végére sem derül ki, hogy mi a lényeg, azaz az az elem, ami miatt a közlésre sor került, ami azt indokolta. Holott a mindennapi komunikációban a szöveg, a közlemény vége, a konkluzió (bottom-line) jelenti a legtöbb esetben a lényeget.

Lényegkiemelésre akkor kerülhet sor, ha valaki rendelkezik a lényeglátás képességével. Lényeglátáshoz arra van szükség, hogy a vizsgált tárgytól vagy témától eltávolodjunk, ami nemcsak térben, hanem időben is értendő. E távolodás egyben léptékváltás-t is jelent, vagyis tulajdonképpen már más részletfelbontású síkon szemléljük az ugyanannak tekintett dolgot vagy eseményt.